Reformok repíthetik tovább a tőzsdét Dél-Koreában
Kapcsolódó cikkek
A Grifols és a Legal & General Group részvényei lehetnek emelkedés előtt
A Stoxx600 indexet alkotó részvények közül igazán jó technikai képpel és tegnapi jelzéssel long szituációt nem lehetett találni. A Grifols és a Legal & General Group cégeinek az árfolyamgörbéin láthatóak olyan együttállások, amelyek alkalmasak lehetnek long szituációk keresésére a lentebb leírt feltételek alapján.
Magyar piac – technikai elemzés
Az index múlt héten megtartotta a kitörést, konszolidálódott. Bizonytalan a jelenlegi technikai kép, de amíg nem esik vissza a 96 875 alá a 100 000-es álomhatár is benne lehet a pakliban. A MOL árfolyama az osztalékfizetés után visszajött a csökkenő trendjéhez, de erő már nem volt annak megtöréséhez. Fordulós mintára várunk. A Richter sem törte a csökkenő trendjét, amíg ez nem történik meg, addig a long oldalra állni nem jó ötlet. Az MTelekom is konszolidációba kezdett egy szűk sávban, de eladási jelzés még nem jött. Az Opus árfolyama a kitörése utáni visszatesztelésből kezd újra elindulni felfele. A korábbi 650-es csúcspont is a képbe kerülhet.
Hadiállapot, politikai bizonytalanság, impeachment, kereskedelmi háború, elnökválasztás. Mozgalmas hónapokat tudhat maga mögött Dél-Korea, azonban úgy tűnik, hogy a június elején megválasztott új elnök és annak reformjai a koreai tőzsdén is nagy változásokat hozhatnak. Az elnök reformkezdeményezései kiemelten foglalkoznak a tőkepiaccal és magukban foglalják a vállalatirányítás fejlesztését, a likviditás javítását is többek között, valamint az osztalékfizetések élénkítésére az adórendszer átalakítása is felmerült. Sőt, a dél-koreai tőzsdeindex, a Kospi az 5000 pontos szintet is elérheti majd idővel az elnök szerint.
Mozgalmas hónapokat tudhat maga mögött Dél-Korea
Dél-Koreában előrehozott elnökválasztást tartottak június elején, ennek kiírására április elején azért volt szükség, mert Yoon Suk Yeol-t (kevesebb mint három évvel elnőkké választása után) az alkotmány megsértése miatt eltávolították a hatalomból. Yoon tavaly decemberben hadiállapotot vezetett be, amelynek célja részben az ellenzék által ellenőrzött parlamentben kialakult politikai patthelyzet áthidalása volt, a törvényhozók azonban gyorsan felülbírálták döntését, majd végül impeachment keretében eltávolították az elnököt pozíciójából. Bár korábban többször is volt rá példa, hogy az ország vezetői hadiállapotot vezettek be és így kormányoztak, azonban a nyolcvanas évek vége óta parlamentáris demokráciaként működő Dél-Koreában nem került sor ilyen lépésre, a hadiállapot bevezetése pedig sokkolta az országot.
A júniusi elnökválasztást az ellenzéki, Demokrata Párt jelöltje, Lee Jae-myung nyerte, a szavazatok több mint 49 százalékát szerezve meg, legyőzve a konzervatív jelöltet (aki a voksok ~41 százalékát kapta). Lee programja többek között a gazdasági növekedésre, az agresszív fiskális expanzióra, valamint az Egyesült Államokra kevésbé összpontosító, rugalmasabb diplomáciai megközelítésre fókuszál. Mivel a Demokrata Párt rendelkezik többséggel a koreai parlamentben, Lee minimális ellenállás mellett vághat neki átfogó reformjai végrehajtásának (szemben a korábbi elnök kormányzása alatt kialakult politikai patthelyzettel).
Az elnöknek ezzel együtt sem lesz könnyű dolga, a belpolitikai felfordulás és az USA vámpolitikájával kapcsolatos bizonytalanság közepette törékeny gazdaságot örökölt, a várakozások szerint az üzleti- és fogyasztói bizalom helyreállítása mellett a növekedés ösztönzése lesz a legfontosabb feladata. A kommentárok szerint a piaci szereplők rövid távon a fiskális politika mellett az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokra fókuszálhatnak majd elsősorban. A kormány hamarosan újabb kiegészítő költségvetést terjeszthet be, aminek részét képezheti a koreai állampolgárok számára nyújtott pénzügyi támogatás, amit később az alacsony jövedelmű háztartások számára kiutalt további támogatások követhetnének.
Átfogó tőkepiaci reformok jöhetnek
Az elnök reformkezdeményezései kiemelten foglalkoznak a tőkepiaccal is: ezek magukban foglalják a vállalatirányítás fejlesztését és a tőkepiaci visszaélésekkel szembeni fellépést is, emellett javítanák a tőzsdei likviditást is, valamint javítanák a külföldi befektetések feltételeit, utóbbi célja, hogy Dél-Korea bekerülhessen az MSCI fejlett piaci indexébe. Az adórendszer átalakítása is terítékre kerülhet, az osztalékfizetések serkentése érdekében. Az elnök ígérete szerint különböző ösztönzőket készítenek elő (adóreformokat és más intézkedéseket is) a dél-koreai tőzsdén jegyzett vállalatok számára, hogy több osztalékot fizessenek ki, példaként hozva a más országokban történő részvényvásárlásokat, ahol a lakosság a cégek által fizetett osztalékból egészíti ki keresetét, és annak felhasználása a belföldi gazdaságot is élénkíti. Mindemellett megoldanák az úgynevezett Korea-diszkontot is.
A „Korea-diszkont” a koreai részvények tartós alulértékeltségére utal a globális részvénypiachoz képest, emögött többek között a túlzott szabályozás, a laza vállalatirányítás, a gyenge részvényesi hozamok állhatnak. Az elnök tőkepiaci reformjai nyomán a dél-koreai tőzsdeindex, a Kospi esetében az 5000 pontos szint elérését tűzték ki célul. A dél-koreai index a március vége és április eleje közötti esést május végére teljesen le is dolgozta, majd a Kospi tovább emelkedett (idén eddig 24%-kal kerülve feljebb). Bár a 3000 pontos szint közelében egyelőre kifulladni látszott a vételi erő, az index hasonló szinteken utoljára 2022 elején járt. A koreai piac értékeltsége ezzel együtt is olcsó, az MSCI Korea indexének 9,2-es előretekintő P/E rátája elmarad az index historikus átlagától, emellett az értékeltség az MSCI feltörekvőpiaci indexével (12,5) és az MSCI ACWI index-szel (18,6) összehasonlítva is alacsonyabb.
Érdemes kiemelni, hogy a tőkepiaci reformtörekvések már egy ideje napirenden vannak, a kormány legfőbb pénzügyi szabályozó szerve a tavalyi év elején indította el a vállalati Value-Up programot, aminek célja vállalatirányítás javítása, és a részvényesi érték növelése. A program a transzparencia javítására a többségi és kisebbségi részvényesek érdekeinek összehangolására, valamint a vállalatok számára pénzügyi ösztönzők biztosítására összpontosított. A japán vállalati reformok ihlette kezdeményezést a piaci szereplők egy része akkor inkább csalódottan fogadta, részben annak önkéntes volta és a szabályozói kikényszeríthetőség hiánya miatt, azonban a kommentárok egy része meglátta a koreai részvények hosszabb távú átárazódásának lehetőségét, amennyiben a reform kezdeményezések idővel beérnének. Bár a tőkepiaci reformok keresztülvitele a koreai indexet is érdemben támogathatja, azonban a piaci szereplők egy része szkeptikusnak tűnt az ötezer pontos szint elérését Lee elnöki ciklusa alatt, megemlítve, hogy a 2003 és 2008 közötti periódus volt az egyetlen alkalom, amikor az index több mint száz százalékot tudott emelkedni egy kormányzati ciklus folyamán (Roh Moo-hyun elnöksége idején), akinek utódja, Lee Myung-bak szintén célul tűzte ki az ötezer pontos szint elérését, azonban nem járt sikerrel.
Az elmúlt fél év politikai bizonytalanságát lezáró elnökválasztás várhatóan helyreállítja a politikai stabilitást Dél-Koreában, az új elnök ígéretei szerint támogatni fogja a növekedést, különös tekintettel a kormányzati kiadások növelésére, valamint megpróbálják növelni a lakáskínálatot és a vállalati reformok keretében korlátoznák a családi tulajdonban lévő konglomerátumok (chaebolok) hatalmát.
Fokozódnak a várakozások, felpattant a koreai tőzsde
A politikai stabilitás lehetősége és a kilátásba helyezett reformok a piaci szereplőket is felvillanyozta, a dél-koreai részvénypiacra beáramló külföldi tőke június első hetében a legmagasabb szintet érte el 2024 márciusa óta, miután a befektetők abban bíznak, hogy az új elnök tőkepiaci reformjai a részvényesi hozamokra is kedvező hatást gyakorol majd. A szabályozási háttér várt módosítása mellett a tavaly bejelentett vállalati Value-Up programot is tovább élénkítheti majd a kormányzat, ami (japán mintára) arra ösztönözheti a cégeket, hogy azok saját kezdeményezésükre tegyenek lépéseket a részvényesi hozamok növelésére. Japánban is sor került hasonló kezdeményezésekre, az elmúlt években pedig felgyorsultak a japán tőzsdén jegyzett cégek vállalatirányítási reformjai, a japán tőzsde, a Nikkei az elmúlt 3 évben 48%-ot emelkedett, míg a dél-koreai Kospi index ugyanezen periódus alatt 33%-kal került feljebb (ezen emelkedés jelentős részét az idei áprilisi és májusi erősödés adta).
Fontos megemlíteni, hogy a cégek egy része már el is indulhatott ebbe az irányba: a koreai tőzsde adatközlése szerint a Kospi index cégei által összesen kifizetett osztalék tavaly 12%-kal 44 ezer milliárd wonra emelkedett (~32 milliárd dollár), míg a részvényvisszavásárlások tavaly több mint a kétszeresére nőttek (~18,7 ezer milliárd wonra). Bár az elnök által megcélzott 5000 pontos szint a koreai index esetében egyelőre távolinak tűnik, a kritikus kommentárok egy része szkeptikusnak tűnt azzal kapcsolatban, hogy a legnagyobb dél-koreai vállalatok csökkenő profitnövekedése és gazdaság lassulása következtében elérhető lehet-e az ötéves elnöki ciklus alatt a megcélzott ötezer pontos szint. A dél-koreai jegybank a múlt hónapban ismét kamatot csökkentett és 0,8%-ra vágta vissza az idei éves növekedési előrejelzését (1,5%-ról), az amerikai vámokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt. A gazdaság lassulás jelentette kihívást az új elnök is elismerte és a további kormányzati kiadásokat előreirányzó kiegészítő költségvetés hamarosan a parlament elé kerülhet.
Bár az utóbbi hónapok jelentős emelkedése után nem lehet kizárni egy korrekció lehetőségét a koreai tőzsdén, azonban az előttünk álló hetek folyamán is érdemes lesz a koreai piacot figyelemmel kísérni. A várhatóan a jövő hét elején a parlament elé kerülő, további kormányzati kiadásokat előirányzó pótköltségvetés, valamint az USA és Dél-Korea közötti kereskedelmi megállapodást célzó tárgyalások mellett a vállatirányítási reformok terén várható előrelépések is kiemelt érdeklődésre tarthatnak számot, az ezzel kapcsolatos előrelépések pedig a koreai index számára is hátszelet biztosíthatnak majd.
Kospi technikai kép
Az index már korábban a 2656-os szint áttörésével indította meg a trendszerű long hullámát. A vételi jelzés tehát május végén jött. A számított célszint az előtte kialakult fordulós mintából a 2968 környékére mutatott. Ezt a napokban elérte, így a rövid kép alapján megállásnak lenne helye, ki kellene konszolidálnia a gyors emelkedést. Továbbra is nyitott viszont felfele, lehet majd később még magasabban is, a 3280 környéke is benne lehet a pakliban.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Személyre szabott megoldásokért keresse szakértőinket!
Az OTP Global Markets szakértői személyre szabott tanácsadással segítenek önnek megtalálni a befektetési céljaihoz szükséges eszközöket és stratégiákat.
SzakértőinkElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!