Érdemes-e olajat venni a közel-keleti konfliktus miatt?
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Noble: csalódást keltő gyorsjelentés, de nincs tragédia
Csalódást keltő második negyedéves gyorsjelentést tett közzé a tengeri olajfúrással foglalkozó Noble. A társaság árbevétel szempontjából ugyan verte, de eredménytermelés szintjén jelentősen alulmúlta az elemzői várakozásokat. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a vállalat két brazil mélyvízi fúrótornyának működtetését felfüggesztette a Petrobras. Ennek megfelelően a működési pénzáram csökkent, és a menedzsment az éves előrejelzéseket is lejjebb hozta. Nagy tragédia ugyanakkor még nincs, a társaság magas készpénzállománnyal és erős likviditással rendelkezik, így az osztalékfizetés mértéke nincs veszélyben, és a piaci környezet jövőre javulhat. Egyelőre még tartjuk a Noble papírjait Kedvelt részvényeink listánkon, de abban az esetben, ha jelentősen romlanának a piaci kilátások a következő hónapokban, akkor a részvényeket levesszük.
Feltámadnának az európai szoftvercégek
Az európai részvénypiacok jelenleg felülteljesítik amerikai társaikat, és az elmúlt napok emelkedésének köszönhetően a szűréseink is számos érdekes papírt azonosítottak. Ezek közül olyan részvényeket emeltünk ki, amelyeknél a közelmúltban strukturális fordulóra utaló jelek jelentek meg, miközben a vételi oldal erősödése is támogatja a pozitív technikai képet. Az egyik ilyen vállalat a német Nemetschek, amely az építőipari, építészeti tervezőszoftverek egyik vezető szereplője. A másik a holland Wolters Kluwer, amely professzionális információs, szoftveres és szakmai adatbázis-megoldásokat kínál. Mindkét részvény esetében megkezdődhetett a long belépési lehetőségek keresése.
Múlt pénteken Izrael meglepetésszerű támadást indított Irán ellen, amely elsősorban nukleáris létesítményeket és katonai célpontokat érintett. Válaszképpen Irán rakétákkal és dróntámadásokkal vágott vissza. A kirobbanó konfliktus közepette az olajárak élesen feljebb ugrottak a pénteki kereskedésben. Befektetői szempontból pedig felmerül a kérdés, hogy tartós fordulatról van-e szó és további emelkedés várható vagy csak átmeneti jelenségről?
Az olajárak ugye alapvetően azért ugrottak meg a katonai támadás hírére, mivel a közel-keleti régió rendkívül fontosnak számít a globális olajellátás terén. Az olajkartell legfrissebb havi elemzése alapján az iráni olajtermelés áprilisban napi 3,3 millió hordó volt, amely mellé még jön 1,3 millió hordó egyéb likvid termék (kondenzátum és HGL), így az ország a globális termelés mintegy 4,5%-át adja, vagyis meglehetősen fontos a szerepe az ellátási láncban. A konfliktus esetleges kiszélesedése esetén pedig más közel-keleti olajtermelők is érintetté válhatnak, ami tovább növeli a befektetői bizonytalanságot.
Ebből a szempontból nézve nem véletlen tehát, hogy megugrottak az olajárak az izraeli támadás hírére. Felmerültek olyan hírek is, hogy Irán lezárná a Hormuzi-szorost, amely a Perzsa-öböl egyetlen tengeri bejárata, és a világ olajforgalmának egy igen jelentős része ezen halad át napi szinten (kb. 20%-a). A szoros lezárása pedig nem csak az iráni exportot érintené, hanem hatással lenne Katar, Kuvait, Irak, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia szállítmányaira is.
Az olajárak további mozgása szempontjából így a legfontosabb kérdések a következőek: számíthatunk-e arra, hogy Izrael az iráni olajtermelés szempontjából kulcsfontosságú létesítményeket és olajmezőket megtámad-e a következő időszakban? Mekkora a valószínűsége annak, hogy az Izrael-Irán konfliktus regionálissá szélesedik? Elképzelhető-e, hogy Irán lezárja a Hormuzi-szorost vagy más módon akadályozza az áthaladó forgalmat (pl. rakéták és drónok)?
Természetesen jövőbe látó kistálygömbökkel nem rendelkezik senki, így alapvetően csak feltételezések mentén érdemes haladni. A hétvégén Izrael már megtámadta az iráni energiatermelést, amely a South Pars offshore gázmezőt érintette (a világ legnagyobb gázmezeje), ahol a termelés egy részét felfüggesztették. Az iráni gázexport ugyanakkor alacsony, így ennek inkább a belföldi ellátásra lehet hatása inkább. Az iráni olajexport szempontjából kulcsfontosságú Kharg-szigetet ugyanakkor nem érte egyelőre támadás.
Egyelőre tehát a nemzetközi olajpiac szempontjából létfontosságú létesítményt még nem támadott meg Izrael. Ez nem zárható ki, ha eszkalálódnak az események, de egy ilyen lépés minden bizonnyal kiváltaná Kína és az Egyesült Államok haragját is, hiszen egyikük sem nézné jó szemmel az olajárak jelentős megugrását (ráadásul az iráni olajexport nagy része Kínában landol). Izrael számára elsősorban az Egyesült Államok támogatása lehet fontos, így ez csökkenti annak a valószínűségét, hogy az olajárak szempontjából fontos létesítményt támadjanak meg.
A konfliktus kiszélesedése szintén nem mondható nemzetközi érdeknek, mivel ennek még nagyobb hatása lehetne az olaj- és gázárakra, így ez valószínűleg sértené az Egyesült Államok és Kína érdekeit is. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy az iráni politikai vezetést nem érte támadás a napokban (csak a katonait inkább). Természetesen nem zárható ki a további eszkaláció, de ennek is kisebb lehet az esélye.
A Hormuzi-szoros kapcsán szintén hasonló gondolatok mondhatóak el, azaz túl sok érdek sérülne a szoros lezárása esetén, amely Irán számára sem feltétlenül jelentene sok jót. Az is kérdéses, hogy Irán rendelkezik-e egyáltalán megfelelő eszközökkel arra, hogy egy ilyen lépést megvalósítson. Végül az is elképzelhető, hogy Irán rakétákkal vagy drónokkal akadályozza a tankerforgalmat, amely esetleg részben korlátozná a szorosan áthaladó olajszállítmányokat (hasonlóan ahogy a húszik tették a Vörös-tengeren).
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a további súlyos eszkaláció esélye inkább kicsi, de az természetesen nem zárható ki. Emiatt egyelőre az olajárak további nagyobb megugrásának nem adnánk nagyobb esélyt. Emellett az OPEC az elmúlt hónapokban jelentősen emelte a termelését, így a kínálat sem mondható szűkösnek. A konfliktus azonban jelentős befektetői bizonytalansággal jár, így egyelőre lefelé sem látni nagy teret, ha nem érkezik valamilyen megnyugtató hír a piacra. Egyértelmű irány hiányában olajkitettséget így legfeljebb spekulatív céllal érdemes tartani véleményünk szerint (eszkalációra vagy a konfliktus rendeződésére játszva) vagy esetleg geopolitikai fedezetként (kis valószínűségű nagy kockázat fedezete).
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!