Megnőtt az arany súlya a devizatartalékokban
Tetszett a cikk? Ezek is érdekelhetik
Hazai és amerikai inflációs mutatók érkeznek
A KSH közzéteszi az októberi inflációs mutatókat és az Egyesült Államokból is érkeznek az októberi inflációs adatok.
Mit hoztak az elmúlt napok a piacokon?
A nagy technológiai cégek közül a héten az Apple számaival folytatódott a jelentési szezon a tengerentúlon, ugyanakkor a társaság eredményei összességében vegyesek lettek. A hazai blue chipek közül elsőként a Magyar Telekom jelentett, bár a cég bevétele magasabb lett a vártnál, azonban a gyorsuló növekedés ellenére az operatív eredménye és a nettó profitja enyhén elmaradt az előzetes becslésektől. Ezután a Mol következett és a vállalat összességében kifejezetten erősnek mondható harmadik negyedéves gyorsjelentést tett közzé. A héten mindemellett a Lengyelországban kialakult helyzet mellett azt is megvizsgáltuk, hogy a kormányválság után mi várhat Romániára a későbbiek folyamán.
Az arany részesedése a jegybanki devizatartalékokban a tavalyi év végére húsz százalékra nőtt, mindez a sárga nemesfémet a második legnagyobb globális tartalékeszközzé tette az amerikai dollár után.
Az Európai Központi Bank szerint az arany részesedése a teljes devizatartalékokban (ami a devizatartalékok mellett az aranytartalékokat is magában foglalja) a tavalyi év végére az arany árfolyamának emelkedése, és a jegybanki aranyvásárlások közepette húsz százalékra nőtt. Mindez az aranyat a második legnagyobb globális tartalékeszközzé tette az amerikai dollár után, így a sárga nemesfém részesedése az eurót is megelőzte a globális devizatartalékokban. A tavalyi évben a központi bankok több mint ezer tonnával növelték aranykészleteiket, ami kétszerese a korábbi évtized szintjének, mindemellett az arany árfolyama (nominálisan) mintegy harminc százalékkal emelkedett.
Bár a globális aranykereslet legnagyobb részét továbbra is a befektetési célú- és az ékszerkészítéssel kapcsolatos tranzakciók teszik ki, tavaly az ékszerfogyasztás iránti kereslet csökkenését a befektetési célú kereslet növekedése ellensúlyozta. Ugyanakkor az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta az arany iránti monetáris tartalékigény hirtelen megugrott, és azóta is magas szinten maradt: a központi bankok arany iránti kereslete 2024-ben is rekord szinteken maradt, a globális kereslet több mint húsz százalékát adva, szemben a 2010-es évek átlagosan tíz százalékos arányával.
A World Gold Council tavalyi, jegybankok körében végzett felmérése szerint a központi bankok aranytartásának legfőbb mozgatórugói a hosszú távú értékmegőrzés és az infláció elleni fedezet mellett annak a válságok idején nyújtott jó teljesítménye volt, többek között. A felmérés alapján a központi bankok az aranyat elsősorban portfóliódiverzifikáló eszközként értékelték a gazdasági kockázatok, többek között az infláció, a ciklikus visszaesések és a nemteljesítések elleni fedezetként, valamint a geopolitikai kockázat elleni fedezetként.
A központi bankok aranyba történő befektetési döntéseit geopolitikai megfontolások is befolyásolják, azonban egyes feltörekvő és fejlődő gazdaságok központi bankjai mindemellett a szankciókkal és a főbb fizetőeszközök szerepének esetleges gyengülésével kapcsolatos aggodalmakat is megemlítettek, mint az aranyba történő befektetéseik meghatározó tényezőit. A közelmúltban a jegybankok által felhalmozott aranytartalékok nagyrészt néhány országban koncentrálódnak; Törökország, India és Kína például az első helyen állnak a legnagyobb vásárlók listáján, és 2021 vége óta együttesen több mint 600 tonna aranyat halmoztak fel.
Hozzon ki többet befektetéseiből!
Kereskedne az elemzésben említett termékekkel?
Az OTP SingleMarketen több ezer befektetési termék érhető el, sőt a budapesti és a frankfurti értéktőzsde papírjai mellett már amerikai részvényekkel is kereskedhet.
RészletekElemzői hírlevél
Ne maradjon le friss elemzéseinkről!