A siker titka:
Tudni valamit, amit más nem tud.

Hírek részletes

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?
A jövõ évi 2,7 százalékos nyugdíjemelés újragondolására kéri a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) a miniszterelnököt, mivel az idõs korosztály megbecsülése nincs arányban az ország fellendülõ gazdasági helyzetével, s az infláció épp a nyugdíjasokat sújtja leginkább. Tényleg ennyire sanyarú a nyugdíjasok helyzete?

A rövid válasz az, hogy igen, a nyugdíjak növelése tényleg nincs arányban az ország fellendülõ gazdasági helyzetével. A jövõre tervezett 2,7%-os nyugdíjemeléshez képest a GDP nagyjából 7-9%-kal emelkedhet nominálisan, vagyis a nyugdíjra arányaiban kevesebb jut.

A mértékeket illetõen azért erõs túlzásokba esik a nyugdíjas érdekképviselet, hiszen a nyugdíjasok kiadásainak 10%-os emelkedésérõl beszél. Ilyen mértékben azonban nem drágult az élet, szó sincs arról, hogy a nyugdíjak reálértéke zuhant volna. Összességében a nyugdíjasok bevételei kissé infláció felett emelkedtek az idén, vagyis Erzsébet-utalvánnyal és nyugdíjprémiummal együtt minimális reálértéknövekedés következett be. Az viszont kétségtelen, hogy ez nagyon messze van a 7-8%-os reálbéremelkedéstõl.

A rossz hír azonban a nyugdíjasok számára nem ez, hanem hogy a bérek szintjétõl elmaradó nyugdíj nem véletlen, és nincs is rá esély, hogy lényegesen javuljon. Valójában a mostani fájdalmas jelenség még csak a kezdete annak a látványos folyamatnak, ami évrõl évre egyre nagyobb nyugdíjlemaradást hoz a bérekhez viszonyítva.

Mint ismert, az állami nyugdíjakat a bérek után fizetett közterhekbõl (járulék, "szochó") fizetik. A mindenkori kormány feladata, hogy a befolyó bevételek és a nyugdíjkiadások egyensúlyát megteremtse. Ezt a nyugdíjrendszer paramétereinek beállításával éri el: többek között meghatározza
  • a fizetendõ adók mértékét,
  • a nyugdíjkorhatárt,
  • az induló nyugdíjak szintjét, valamint
  • az éves nyugdíjemelés mértékét.

Mivel elõretekintve egyre kevesebb az adófizetõ és egyre több az eltartott, ezért a bérekre rakódó teher magas, a nyugdíjkorhatár most is emelkedik, az induló nyugdíjak idõnként csökkennek, az éves emelés pedig szerény.

Utóbbi már régóta nem tart lépést a bérekkel. Már a svájci indexálás is hosszú távon a bérektõl történõ lemaradást ígérte, hiszen ebben a rendszerben a reálnyugdíj-emelkedés üteme a reálbérnövekedés fele. 2010 óta a svájci indexálásnál is szigorúbb lett a szabály: az inflációkövetõ nyugdíjemelés teljesen elszakította a béremelkedés ütemétõl a nyugdíjak alakulását. Ez mindaddig nem volt szembeötlõ, amíg a keresetek lassan növekedtek, ám az utóbbi három évben már kezdtek látványosan lemaradni a nyugdíjak a bérektõl.

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?


Ez a folyamat két következménnyel jár:
  • egyrészt (egy ideig) fennmarad a nyugdíjrendszer egyensúlya, vagyis a nyugdíjra költhetõ bevételek és a nyugdíjcélú kiadások összhangja nem borul fel;
  • másrészt a nyugdíjak egyre szerényebb megélhetési szintet jelentenek - nem abszolút értelemben, hanem az általános bérszínvonalhoz viszonyítva.

Vagyis az, ami ma a szemünk elõtt zajlik, nem valami kivételes és váratlan dolog,

csupán most vált nagyon látványossá a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosító egyik eszköz, az inflációkövetõ indexálás mûködése.


Számítások szerint ez oda vezethet, hogy a bérek és a nyugdíjak aránya akár 40% alá is süllyedhet a következõ két évtized során.

Kevéssé közismert, hogy a magyar társadalom összességében a gondoskodóbb közösségek közé tartozik Európában, amennyiben azt az állami nyugdíjak relatív szintjével mérjük. 2016-ban a magyar helyettesítési ráta 67%-os, uniós összehasonlításban a negyedik legmagasabb volt. (Az aggregált helyettesítési ráta a 65-74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50-59 évesek keresetéhez, ezzel kifejezve a nyugdíjak keresetpótló képességét.) Vagyis a nyugdíjba vonulás Magyarországon viszonylag kisebb törést jelentett az emberek anyagi helyzetében, míg Írországban - ahol a ráta értéke a legalacsonyabb az EU-ban - a nyugdíj önmagában a jövedelemnek alig több mint harmadát tudta pótolni.

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?


A jelenlegi demográfiai kilátások tehát egy olyan kényszerpályát eredményeznek, amely a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékét folyamatosan csökkenti. Amennyiben ettõl le kíván térni a gazdaságpolitika, azt kell megmondania, hogy a nyugdíjrendszer magasabb kiadásait mibõl fedezi. Ez vagy valamilyen kiadás rovására, vagy magasabb adókból történhet. Hosszabb távon pedig marad az a remény, hogy amennyiben a magyar gazdaság olyan gyors (és hosszú) növekedési pályát tudna befutni, ami a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat féken tudná tartani, lehetõség nyílna gálánsabb nyugdíjszabályokra. Egyelõre azonban ettõl messze vagyunk, hiszen a nyugdíjrendszer egyensúlyát a kivándorlás és a járulékcsökkentések is próbára teszik. Addig is marad az unalomig ismert, de teljesen hatástalan figyelmeztetés: aki érdemi nyugdíjat akar, annak a jelenlegi fogyasztásának egy részérõl lemondva kell takarékoskodni. Ebben esetleg az állam elõállhatna némi ösztönzõvel, ha nem akar egy még súlyosabban leszegényedett nyugdíjas réteget látni Magyarországon.
 

TőzsdeindexekÚjratöltés

Név Árfolyam Változás Idő
BUX 39 778,11 129,90 09:58
DAX 11 805,36 ,00 09:59
DOW 26 202,73 ,00 22:20
S&P-500 2 924,43 ,00 22:20
NASDAQ 8 020,21 ,00 22:30
CAC-40 5 435,48 ,00 18:00

OTP Befektetési jegy árfolyamok

OTP Dollár Rövid Kötvény Alap 0.01385714 USD
OTP Euró Rövid Kötvény Alap 0.01414186 EUR
OTP Maxima Alap 4.02508 HUF
OTP Optima Alap 6.53034 HUF
OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap 1.630836 HUF
Bővebben

BÉT blue-chipek árfolyamaÚjratöltés

Név Árfolyam Változás Idő
OTP 12 350 60 09:57
MTELEKOM 420 2 09:54
RICHTER 4 840 12 09:58
MOL 2 908 22 09:57
Bővebben