A siker titka:
Tudni valamit, amit más nem tud.

Hírek részletes

Magyarország az új paradicsom? - Emiatt rászállhatnak a kormányra
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint bezártak minden kiskaput a növekedési adóhitel szabályozásában, ezért adókikerülésre nem alkalmazhatják ezt az új eszközt a Magyarországon mûködõ cégek. A tárca Portfolio-nak küldött válaszával azonban nem tudta eloszlatni azokat a sejtéseket, miszerint az adóhitel-igénylés jelentõs része csupán egyetlen céghez köthetõ. Nagyon úgy néz ki, hogy ezzel a kormány ismét a szelektív törvényalkotást valósítja meg, hasonlóan például a különadókhoz, csak ez esetben nem büntetõjellegû intézkedésrõl van szó, hanem helyzetbe hozó lépésrõl.

Gyanús számok



A Nemzetgazdasági Minisztérium március 3-án árulta el magát egy közleményében, amiben a növekedési adóhitel eddigi eredményeit ismertette. Szakmai körökben nem kis fejtörést okoztak a számok és erre a Romhányi Balázs vezette Költségvetési Felelõsségi Intézet fel is hívta a figyelmet. Következtetése szerint ugyanis az 542 milliárd forintnyi adóhalasztás 2853 milliárd forintnyi adóalap-növekményt feltételez 2014-hez képest 2015-ben. A 2853 milliárd forint pedig nem kis összeg, jelentõségét mutatja, hogy a magyar gazdaságban a teljes vállalati szektor bruttó mûködési eredménye 8500 milliárd forint volt. Vagyis, ha valós magyarországi teljesítmény után keletkezett (volna) ez az adófizetési kötelezettség, akkor a magyar gazdaság valós teljesítménye teljesen más képet kellett (volna) mutasson. Ha viszont a kormány a növekedési adóhitellel akarta ide csábítani ezt az adófizetõ társaságot, akkor azzal brüsszeli eljárást is kockáztat.

Közben az Átlátszó megtudta: a növekedési adóhitelt egy amerikai kötõdésû multinacionális vállalatcsoport egyik magyarországi leánya számára hagyta jóvá a pénzügyi kormányzat, miután a cég megkereste a kormány illetékeseit azzal, hogy "egy olyan jelentõs összegû jogdíjbevételt kíván Magyarországon leadózni, ami alapján ötszázmilliárd forintos nagyságrendû adófizetési kötelezettsége keletkezik (és ezáltal más államokban az adókulcs különbözõsége miatt akár 1500 milliárd forint adót spórol meg)".

Itt az NGM válasza



A fenti következtetések fényében kíváncsiak voltunk arra, hogy mit gondol minderrõl a Nemzetgazdasági Minisztérium, ezért elküldtük kérdéseinket a tárcának. Azt szerettük volna megtudni, hogy:
  • Erõsítse meg a tárca, hogy ezek a növekedési adóhitel igények hazai vállalkozások teljesítménye után keletkezett, nem pedig külföldi cégek hozták Magyarországra itt mûködõ leányaikon keresztül az adóalapjukat. (Jogdíj-bevétel)
  • Ha mégis külföldi cégek teljesítménye csapódik le Magyarországon, akkor felkészült-e a tárca a növekedési adóhitel okozta következmények kezelésére nemzetközi szinten? (Brüsszeli eljárás)
  • A növekedési adóhitel milyen költségvetési vonzattal jár az idei és a következõ két évre, elsõsorban az egyenlegre nézve? (Pénzforgalmi költségvetési mozgástér)
  • Elképzelhetõ, hogy az 542 milliárd forintos halasztott összeg tetemes része egyetlen céghez köthetõ? Ha igen, akkor errõl a cégrõl elárulhat-e bármilyen konkrétumot az NGM?
  • A 70 cég felõl érkezõ jelzés mennyire konkrét? Ezek közül hányan nyújtottak be hivatalosan is ilyen igényt?

Elsõ kérdéseinkre az NGM válasza így hangzik:

A törvény erejénél fogva csak olyan cég veheti igénybe a növekedési adóhitelt, amelyik legalább három éve mûködik, és ez idõ alatt át se alakult. Vagyis az a külföldi cég, amelyik csak és kizárólag adóoptimalizálási céllal, a növekedési adóhitel kedvezõ szabályainak igénybevétele miatt telepítené át hazánkba tevékenységét, nem tudja megkerülni a szabályozást, nem részesülhet az automatikus fizetési kedvezményben. A harmadik igen lényeges szigorítás - amellyel az összes kiskaput bezárta a jogalkotó - pedig a kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások teljes kizárása. Kizárólag a passzív jövedelmeket gyûjtõ holding cégek sem élhetnek a növekedési adóhitel biztosította kedvezménnyel, mert a jogalkotó a kapott osztalékot és a kapott kamatot is kizárta. A kormány éppen azért szûkítette a feltételeket, hogy egyetlen adókikerülõ cég se élhessen vissza a kedvezménnyel.

Az NGM fenti válaszával a külföldi pénzek Magyarországra csábításának vádját elutasította, azonban értelmezésünk szerint a minisztérium nem tudta megnyugtató módon eloszlatni azokat az értesüléseket és sejtéseket, hogy egy külföldi multi magyarországi leánya vette volna igénybe tetemes összegben ezt a kedvezményt, egy jogdíj-bevétel elszámolása miatt. Az NGM nem reagált azon felvetésünkre sem, hogy ezzel a kormány akár egy brüsszeli eljárást is kockáztat.

A tárca válaszának folytatásában azt is hangsúlyozza, hogy:

A növekedési adóhitelt igénybevevõ cégekkel kapcsolatosan - az adótitok megtartására vonatkozó szigorú rendelkezések miatt - nem adhatunk ki adatokat.

A vállalkozások részérõl érkezõ jelzésekkel kapcsolatban pedig kifejtették:

A több mint 70 cégtõl érkezõ "jelzés" törvényen, illetve a vállalkozások bevallásán alapul. A társasági adótörvény ugyanis elõírja, hogy a feltöltési kötelezettség idõpontjáig, azaz december 20-ig nyilatkozzanak a cégek arról, hogy élni kívánnak a növekedési adóhitel lehetõségével. A NAV-nál eddig több mint 70 cég jelezte, hogy élni kíván a kedvezménnyel. Az eltérõ üzleti éves vállalkozásokra más határnap érvényes, így nem kizárt, hogy ennél is több cég veszi igénybe a növekedési adóhitelt.

Ezért van kényelmes helyzetben a kormány?



A nemzetgazdasági tárca maximálisan tisztában van az uniós módszertan (ESA) szerint elszámolható tételekkel és a kapcsolódó módszertani kérdésekkel, ennek megfelelõen számol a növekedési adóhitelbõl származó bevétellel a büdzsében. Ez a bevétel is hozzájárul a költségvetési mozgástér kialakulásához. Az idei évi hiánycél módosítását nem tartjuk indokoltnak, az változatlanul a GDP 2,0%-a. A kormányzat továbbra is elkötelezett a hiány folyamatos csökkentésében
- hangzik a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszának második része.

Vagyis a minisztérium számolt a 2016-os költségvetés tavaly májusi tervezésekor a növekedési adóhitel hatásaival, ami elsõdlegesen azt eredményezi, hogy pénzforgalomban növeli a költségvetési bevételeket a társasági adóbevételeken keresztül. Ugyanakkor az EU módszertana szerint eredmény szemléletben számított (maastrichti) költségvetési egyenleg szempontjából a teljes adókötelezettség visszakönyvelendõ az elsõ évre (2015-re), a késõbbi évek egyenlegét a halasztott bevételek nem javítják.

Mi is az a növekedési adóhitel?

A növekedési adóhitel lényege, hogy ha egy legalább három éve mûködõ, Magyarországon bejegyzett cég egyik évrõl a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, akkor a növekményre esõ társasági adót nem kell azonnal, teljes összegben befizetnie az államkasszába, automatikusan fizetési haladékot kap: a teljes összeget az adóévet követõ két év alatt 8 egyenlõ részben, negyedévente kell csak megfizetnie. Az intézkedést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szabályozza részletesen.


Felmerül ugyanakkor az a kérdés is, hogy az NGM valóban számolt-e eredetileg ekkora adóhitel-igénnyel? Mert ha nem, akkor elképzelhetõ, hogy pénzforgalomban erre építi a kormány saját idei költségvetési mozgásterét, vagyis megközelítõleg 270 milliárd forintnyi puffert.

A 2016-os költségvetés tervezésébõl nem derült ki explicite, hogy a minisztérium pontosan mekkora költségvetési hatással számol a növekedési adóhitel esetében, a Magyar Nemzeti Bank szakértõinek volt egy 9 milliárd forintos bevételcsökkentõ becslése. Emellett az Opten szakértõi kalkuláltak elõzetesen azzal, hogy Magyarországon 18 ezer vállalkozás élhet ezzel az adóhitellel összesen 21 milliárd forint értékben (az NGM részérõl akkor 20 ezer céget említettek). Már akkor kiemelték, hogy mivel az új konstrukció nem tartalmaz árbevétel- és eredményfeltételeket, ezért nagyvállalatok is élhetnek ezzel a lehetõséggel (vagy épp csoporton belül vagy alvó cégeket felébresztenek azért, hogy mondjuk, az árbevételt abból a cégbõl realizálják.).

Magyarország az új paradicsom? - Emiatt rászállhatnak a kormányra


Az elõzetes becslésekhez képest (18-20 ezer cég, 21 milliárd forintnyi igény) így szembetûnõ az NGM által közölt két tényadat: 70 vállalkozás 542 milliárd forintnyi adóhitelt igényelt. Ez nem éppen azoknak az elõzetes kormányzati várakozásoknak a beteljesülését bizonyítja, mely szerint a növekedési adóhitel gazdaságfehérítõ hatással jár majd, mert egyre inkább kimutatják valós gazdasági teljesítményüket és vallják be nyereségüket.

Vagyis az NGM nem cáfolta határozottan, hogy az 542 milliárd forintnyi növekedési adóhitel-igény jelentõs része egyetlen amerikai multinál jelentkezett. A bizonytalanságot tovább csökkentené, ha tudnánk, hogy az 542 milliárd forintnyi igény hogyan oszlott meg a 70 vállalkozás között és melyik igénylés volt a legnagyobb milliárd forintban. Ezért ezt is megkérdeztük a minisztériumtól, így amint megérkezik a válasz, a sztori folytatása következik.
 

TőzsdeindexekÚjratöltés

Név Árfolyam Változás Idő
BUX 44 311,30 62,78 11:59
DAX 13 090,80 ,00 11:57
DOW 27 881,72 ,00 22:20
S&P-500 3 132,52 ,00 22:20
NASDAQ 8 616,18 ,00 22:30
CAC-40 5 848,03 ,00 18:00

OTP Befektetési jegy árfolyamok

OTP Dollár Rövid Kötvény Alap 0.01392544 USD
OTP Euró Rövid Kötvény Alap 0.01410221 EUR
OTP Maxima Alap 4.013754 HUF
OTP Optima Alap 6.543963 HUF
OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap 1.62967 HUF
OTP Ingatlan - Befektetési Alap 2.23596 HUF
Bővebben

BÉT blue-chipek árfolyamaÚjratöltés

Név Árfolyam Változás Idő
OTP 14 920 30 11:49
MTELEKOM 440,5 0,5 11:58
RICHTER 5 915 55 11:56
MOL 2 882 2 11:58
Bővebben

Deviza keresztárfolyamokÚjratöltés

Név Árfolyam Változás Idő
EUR/HUF 330,66 0,10 11:59
EUR/JPY 120,44 0,02 11:59
EUR/USD 1,11 0,00 11:59
USD/HUF 298,33 0,05 11:59
USD/JPY 108,67 0,01 11:59